Iskolánkról

 

 

Lenti Arany János Általános Iskola

 

Lentiben az 1920-as évek derekán az ipariskola, az 1930-as évek elején a polgári iskola, az 1930-as évek végén az óvoda és négy tantermes elemi népiskola épült.

Az 1868-as, népoktatásról szóló törvény kimondta a tankötelezettséget, azt, hogy minden gyermek hatodig életévétől 12 éves koráig köteles nyilvános iskolába járni, ha neveléséről a háznál vagy magániskolában nem gondoskodnak.

Az 1830. évi egyházi látogatási jegyzőkönyv szerint a fából készült iskola és lakás „omladozófélben van”. A lakosság segítségével a kiegyezés idején két tantermes iskola épült téglából kétszobás nevelői lakással és gazdasági épületekkel. 1902-ben bővítették még egy tanteremmel. 1937-ig ez volt a falu iskolája. Szegényes berendezés és túlzsúfoltság volt rá jellemző. A lenti iskolát a Szombathelyi Egyházmegye irányította, később együtt az 1869-ben megalakult Zala Megyei Tanfelügyelőséggel. A hatosztályos népiskolában két nevelő tanított 1911-ig. A tanulók osztálycsoportokban tanultak, az 5. és 6. osztályt kevesen látogatták a gyerekek, inkább csak a téli időszakban, mert a tavaszi munkák eljövetelével dolgozniuk kellett otthon a gyerekeknek. Az iskolaépület felszerelése a II. világháború alatt nagyrészt tönkrement, a gyermekek maguk hozták a székeket is. A tanítás délelőtt és délután is folyt, igencsak mostoha körülmények között. A szegényebb szülők inkább munkára fogták a gyermeküket, a tankötelezettség nem volt teljes.

A tanulók létszáma az 1930-as évektől kétszázon felüli, egy tanítóra 60-70 tanuló jutott, ami a nevelők nagyfokú túlterheltségét okozta.

Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter idején jelentős iskolafejlesztési program valósult meg. A miniszter országosan 3500 tantermet és 1500 tanítói lakást építtetett 1926 és 1930 között.

A fejlesztési program során felépült Lentiben a Petőfi úti népiskola szolgálati lakással. A telek a régi iskola faiskolája és gyakorlókertje volt, amihez a város a szomszédos területet is megvásárolta.

A tervrajzot Újhelyi János készítette, az építkezés 1936-ban kezdődött el állami segéllyel, az uradalom pedig 2500 pengő értékű faanyagot adott. Négy tanterem épült, igazgatói iroda, igazgatói lakás és gazdasági épületek. Az új iskola neve: Szent István Római Katolikus Elemi Iskola. A tanítás már az 1937/1938-as tanévben megkezdődött, az avató ünnepséget 1938-ban tartották.

Egy 1940-es törvény megalkotta a nyolcosztályos népiskolát. Lentiben az 1941/1942-es tanévben vezették be. Az Ideiglenes Kormány 1945 nyarán elrendelte a nyolcosztályos általános iskolát. A tankötelezettség ingyenessé vált 6-tól 14 éves korig. Az osztálylétszámok rendkívül magasak voltak. Az összevont 5-8. osztály (átlagban 58 tanulóval) egy teremben tanult, és egyetlen pedagógus tanította őket.

1952-ben került sor a hat tantermes általános iskola építésére a Petőfi út 23. alatt. Ezzel két épületben folyt az éltalános iskolai oktatás.

A tanulólétszám növekedésével új iskola építése vált időszerűvé. Az új, 16 tantermes Vörösmarty úti iskolában az 1972/1973-as tanévben kezdődött el az oktatás. Az 1978/1979-es tanévben megkezdte működését az akkori kisegítő iskola.

Az I. számú Általános Iskola a növekvő létszám miatt egyre több ideiglenes tanteremben kényszerült oktatni, pl. zeneiskola, MHSZ székház, volt bírósági épület, de az iskola főépületei is két helyen álltak a Petőfi utcában. A tanteremhiány egyre több gondot jelentett, szükségessé vált egy új iskola építése, megkezdődött a tervező munka. 1981-ben megfogalmazódott az építkezés menetrendje. A VI. ötéves tervben húszmillió forintot terveztek erre a célra. 1981 tavaszán kiépültek a víz, szennyvíz, csapadékvíz elvezetésére szolgáló rendszerek, villany- és gázvezetékek. A tervező csoportot Bocskai János vezette, egyedi elképzelései nagy sikert arattak, de tudnivaló volt mindenki számára, hogy a gazdasági helyzet veszélybe sodorhatja a terveket.

Az itt élő emberek azonban hősies magatartást mutatva összefogtak az iskoláért. 1981/1982 telén az ónos eső hallatlan károkat okozott az erdőgazdaságban. Az erdőgazdaság felajánlotta a károsodott fákat az iskola tetőszerkezetének építéséhez. Nova és Lenti között, Valamint Hernyék és Csömödér között egy szakaszon folyt a fakitermelés társadalmi munkában az iskola javára négy hétvégén keresztül. Összefogtak a szülők, pedagógusok, a fűrészüzem, és kommunista szombaton, szabadszombati műszakban is folyt a feldolgozó munka.

Az évek óta tartó összefogásra országos szinten is felfigyeltek. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Nemzeti Zászlót és mellette kétmillió forintot adományozott a városnak 1983-ban. A jutalom egyik felét az iskola, másik felét a fürdő építésére használta fel a város.

1983 októberében megkezdődött az alapozás. A kivitelezés nem volt zökkenőmentes, sok pénzre és még több munkára volt szükség hozzá. Ha a lelkesedésről és összefogásról beszélünk, akkor meg kell említenünk, hogy a gimnázium és a szakmunkásképző iskola diákjai a debreceni ifjúsági táborból ötezer forintot küldtek az építkezés segítésére. Álltak a földszinti falak, rendelkezésre állt a tetőfa és a várban vártak beépítésre az ablakok. 1984 decemberére a TANÉP feltette a beton födémelemeket a falakra, tavasszal megépült mind a négy szárnyon a második szint, májusban megépült a tetőszerkezet. Hátra volt még a tornacsarnok építése, folyamatos versenyfutás az idővel és küzdés a pénzforrásokért jellemezte ezt az időszakot is.

Abban az időben minden tanév országos ünnepséggel vette kezdetét. Az iskolavezetés és a város kérte az ünnepség Lentiben történő megrendezését.

Fontos volt tehát, hogy az épület határidőre elkészüljön. Az aula burkolási munkáinak csúszása azonban majdnem megakadályozta ezt. Horváth József polgármester az Ipari Minisztériumban Horváth Ferenc államtitkártól kért segítséget. Az aulát kubai márványlapokkal burkolták. Szülők segítettek a takarításban, elkészült a dísztér, kerítés is.

Bráda Tibor festőművész alkotása díszíti az aulát, a pannó ihletője Arany János két műve, a Szondi két apródja és A walesi bárdok. A festőművész a múzsa nyakékére festette önarcképét. A kép fölött pedig a költő üzenete számunkra: „Az ember dolga, hogy legyen békében, harcban ember!” A feliratot Telkes Miklós, az iskola pedagógusának munkája. A falakat díszítő képeket is ő készítette tanítványaival.

Köpeczi Béla művelődési miniszter itt tartotta tanévnyitó beszédét 1986 augusztus 31-én, majd átadta az iskola kulcsait Cserti Gyula igazgató úrnak.

Ünnepélyes keretek között 1988-ban vette fel az iskola Arany János nevét. A névválasztással példaképet is választunk, mindig elkötelezzük magunkat a névadó szellemiségéhez és munkásságához. A költő számunkra a műveltség, a tehetség képviselőjeként a magyar nyelv és idegen nyelvek kiváló művelőjeként követendő példa számunkra. Megemlítendő, hogy a környéken iskolánkban az elsők között kezdtük el a német nyelv oktatását.

A tornacsarnok építéséhez szükséges harmincmillió forintot 1988-ban tudta biztosítani a város, átadására 1989. január 6-án, Lenti várossá alakulásának 10. évfordulóján került sor.

1999-ben a Zalai Gyermek és Ifjúsági Alapítvány a gyermekekért végzett áldozatkész és kiemelkedő munkáért az iskolát Zala Megyei Közösségi Díjban részesítette.

2000-ben az iskola dicsérő oklevelet kapott a gyermekekért, az ifjúságért végzett kiemelkedő munka elismeréseképpen a Zalai Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Kuratóriumától.

A zeneiskolában folyó oktató-nevelő munka elismeréseként már korábban, 1979-ben és 2002-ben a város képviselő-testülete  „Lenti Városért Díj”-ban  részesítette nevelőtestületet és  tanulóifjúságot. 

Az iskola 2005-ben a  Zala  Megyei  Közgyűlés  által  adományozott „Pedagógiai Nívódíj”-ban részesült, majd két évvel később eredményes nevelő-oktató munkánkat, tehetséggondozó és közösségépítő tevékenységünket „Pedagógiai Nívódíj”-jal ismerte el a Zala Megyei Közgyűlés.

Lenti  Város  Önkormányzatának döntése értelmében 2008-ban Mikekarácsonyfa község önkormányzata kérésére Intézményfenntartó Társulás létrejöttével jelentősen megváltozott az iskola beiskolázási körzete.

2009-ben az Arany János Általános Iskola és a 2007-ben kiválónak minősített Ádám Jenő Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény összevonásával új, integrált intézmény jött létre.

Az épületen  2015-ben  pályázat  keretében  energetikai  felújítást  végzett Lenti Város Önkormányzata, megtörtént a nyílászárók cseréje, a  külső falak és a  tetőrész szigetelése, megoldódott az esővíz elvezetése.

2021-ben a tornaterem világításának korszerűsítése a Zalaegerszegi Tankerületi Központ támogatásával valósult meg.   

 

Iskolánkra a gyermekközpontúság jellemző. Tanítványainkat szeretettel, e szellemben neveljük. Kiemelt feladatunknak tekintjük a tehetséggondozást és a hátránykompenzációt is.

Az intézmény pedagógiai programjának gerincét a magyar és idegen nyelvek tanítása, a korszerű informatikai  képzés,  a kiscsoportos matematika és nyelvi felkészítés adják.  Az informatika és az idegen nyelvek oktatásában számos eredménnyel, köztük előkelő országos helyezésekkel büszkélkedhetünk minden tanévben.

 

Igyekszünk jó példát mutatni a gyermeknek, szülőnek. A Szülői Szervezettel és az Arany János Alapítvány kuratóriumával szoros a kapcsolatunk. Folyamatosan részt veszünk Lenti város projektjeiben, programjaiban résztvevőként, megvalósítóként is. Törekszünk arra, hogy szakmai munkánkkal, a partneri kapcsolatok kiépítésével, közösségi tevékenységünk által megfeleljünk a fenntartónak, Lenti Város vezetésének, lakosságának.

 

Felhasznált irodalom:

Horváth József: Lenti történések 1977-1998, Lenti Város Önkormányzata, 1998.

Tantalics Béla: Lenti története II. 1849-1945, Lenti Honismereti Gyűjtemény 5., Lenti 1996.

 

 

Tóth Sándorné
intézményvezető

 

 

Általános iskola

 

 

KAFFEE projekt

Iskolai elektronikus ügyintézési szolgáltatások bevezetése